Tordatúr múltja, templomai
A kolozsmonostori egyházközségnek 2002-től filiája (leányegyházközsége) Tordatúr. Korábban Sinfalva plébániájához tartozott.
Tordatúr neve már 1276-ban előfordul az okiratokban, korai plébániatemplomáról 1332-ben olvashatunk (ekkor Mihály nevű papja volt). A 16–17. században a falu lakossága részben református, részben unitárius lett, de természetesen a harmadik (kisebbségi) rész megmaradt katolikusnak. Valószínűnek tűnik, hogy a középkorban épített tordatúri templomot az unitáriusok használták tovább. A reformátusok csak 1727-ben építettek templomot.
A reformáció utáni időszakban Tordatúr filiaként működött egészen 1829-ig, amikor Kovács Mihály gyulafehérvári püspök plébánia rangjára emelte és templomot építtetett a katolikusoknak. Ez a templom áll ma is. A második világháború alaposan megviselte a templomépületet, szinte romba dőlt, s csak az 1960-as években újították fel (részlegesen). Az akkori munkálatokat 2007-ben újabb renoválás követte, ekkor a templom belsőleg is teljesen megújult.
A Madonna-szobor
A kilencvenes évek végén a tordatúriak körében elégedetlenkedést keltett, hogy a templom ékességét és legnagyobb kincsét, a gótikus „Tordatúri Madonnát” Gyulafehérvárra vitték s ott a székesegyházban helyezték el. A madonna-szobor nagy valószínűség szerint a csíksomlyói kegyszobornál is régibb, és művészi szempontból sem marad el mögötte. Kétségtelen azonban, hogy műkincsvédelmi és biztonsági szempontból jobb helyen van most, mint eredeti helyén.
A 20. század elején Tordatúr – éppen a Madonna-szobornak köszönhetően – ismert búcsújáró hely volt. A 20. század legvégén még többen emlékeztek rá, hogy 20-as, 30-as években a monostori egyházközségből is számosan gyalogoltak el (a mintegy 20 kilométerre fekvő!) Tordatúrba e búcsúk alkalmával.
Plébániaház = vendégház
A filia „átkerülésének” a Kolozsvár-monostori plébániához nem pusztán lelki igény az indoka. Kádár István plébános felismerte, milyen előnyökkel járhat – kivált hosszabb távú ifjúságpasztorációs szempontból –, ha egy olyan „bázis” épülhet ki Tordatúron, ahonnan értelmes, kulturált, szervezett kirándulási lehetőségek nyílnak (Tordai hasadék, Túri hasadék, a tordai sóbánya stb.). A plébániaépület felújítása – és részben átépítése – erre irányult: már nem „klasszikus” plébániaépületre volt szükség Tordatúron, hanem egy olyanra, amely vendégházként vehető igénybe.